Nagyon különleges hét áll mögöttünk, hiszen a játékosok létszáma a sérülések miatt egyre jobban redukálódott, emiatt kisebb létszámban tudtak az edzéseken részt venni. Ez a tény gátolta azt az elképzelésünket, hogy csapatrészenként készüljünk fel a várható nehézségekre. Nagyjából szerdára sikerült azt elérnünk, hogy a csapat indirekt módon tudta, mi vár rá szombaton. Ezután csütörtökön egy nagyon érdekes edzés következett, ahol kiderültek azok a hibák, amelyek a mai meccsen komoly nehézséget okozhattak volna a csapatnak. Nagyon örülök, hogy a játékosokkal közösen kialakítottuk azt a hangulatot és szakmai atmoszférát, aminek eredményeként a pénteki edzésre egy egészen más minőségű védő és támadó munka alakult ki. A csapat elsősorban saját magából termelte ki azokat a hibákat, amelyeket meg kellett szüntetni, így hagytunk időt arra is, hogy ezeket a hibákat teljesen kiküszöböljük. Az egész folyamat egy pedagógiai módszer eredménye volt. A pénteki közös munka már egy igazi versenyedzés volt, rövid, intenzív, dinamikus, amelyben már kifejezetten azokat az elemeket gyakoroltunk, amelyeket ma a közönség láthatott, és amelynek eredményeként szinte kiloptuk a gondolatot az ellenfél fejéből a támadásaik során.

 

 

Végig uraltuk a nagyon fontos területeket, a kiváló kapusteljesítményből pedig sikerült gyors lerohanásokat indítanunk. A lerohanásban sikerült tovább fejlődnünk, három játékosunk indult azonnal, a biztonságot pedig felváltotta egy kis rizikó vállalás, és így sikerült gyönyörű gólokat szereznünk. Az első félidőben kialakult az a különbség, amely eldöntötte az egész meccset.

 

A Bosna egy sokkal szervezettebb és jobb csapat, mint ahogy ma láttuk. Az eddigi idegenbeli meccseiken az utolsó percekig vezettek, úgy gondolom, az eddigi ellenfeleik nem voltak ennyire tudatosan felkészítve. Büszke vagyok arra, hogy a csapat morálisan ilyen módon helytállt, ilyen összeszedetten, ilyen atmoszférában tudott kézilabdázni. Nálunk sikerült elérni, hogy egy olyan magas színvonalat - küzdőképességben, a testtel való ütközésben, taktikai repertoárban – tudunk fenntartani, amelyet csak nagyon kevés csapatnak sikerült elérni.

 

A második félidőben már nem tudtunk olyan kimagasló színvonalon kézilabdázni, ennek több oka volt. Látjuk, hogy ki az igazán nagy versenyző típusú játékos. Perez ebben a szituációban – amikor már eldőlt a mérkőzés – már nem tett annyit hozzá a csapat játékához, amit kiélezett helyzetekben szokott.

 

 

Megzavartak bennünket a sérülések, de mindkét fiú jó úton van a teljes gyógyulás felé, bízom benne, hogy minél hamarabb csatlakozhatnak a munkához. Külön kiemelném Dávidot, aki a héten bokasérülést szenvedett. A vizsgálat kimutatta, hogy nincs törés, szakadás, „csak” a bokaszalagjai nyúltak meg. Nagyon komoly fájdalmakkal vállalta a játékot, és azt mondta: „Lajos, én mindenképpen szeretnék játszani a mai napon”. Ő egy nagyon különleges ember, minden tiszteletem egy ilyen kézilabdázóé és tulajdonképpen az ilyen hozzáállás az egész csapatra jellemző. Itt említeném meg, hogy Terzic bokasérülése ellenére végigküzdötte az egész hetet. Összességében most van nálunk egy olyan egymást emelő, segítő atmoszféra, ami nagyon fontos. Nikola nagyon sokat tett a héten azért, hogy szombatra jelentősen javuljon az állapota, folyamatosan kezelés alatt állt. A térdkalács alatti gyulladás mostanra jelentősen mérséklődött, egyébként Őt bántotta legjobban, hogy a kinti mérkőzésen nem tudott megfelelően felugrani a lövésekhez. A mai mérkőzésen sem volt meg a szükséges ugróereje, kisebb területen játszott, közel a védőfalhoz és ebből nem tudta a csapatot úgy megszervezni, ahogy azt megszokhattuk tőle.

 

 

Ma csodálatos élmény volt ilyen közönség előtt játszani, nagyon nagyra tartom a szurkolók hatalmas szeretetét, amit a csapat irányában mutatnak. Azt a kiemelkedő játékot, amit az első félidőben nyújtottunk, nagyon megköszönték a második félidőben a csodálatos szurkolásukkal. Örülök, hogy ki tudtuk szolgálni közönségünket, valamint, hogy voltak más sportágakból kiemelkedő tudású sportolók, akik biztosan megirigylik azt a szurkolást, amit a csapat kapott és láthatták, hogyan kézilabdázunk hétről hétre ebben a csodálatos csarnokban.

 

Végezetül, mindannyian tudjuk, hogy Németországban a BL küzdelmeket királykategóriának nevezik, itt minden mérkőzésnek óriási jelentősége van. Az itt elért szakmai sikerekről egész Európa tudomást szerez, amely az egyesületünk nimbuszát növeli, továbbá a szponzoraink értékét emeli.