2021-12-20 18:00

Karácsonyi hét kezdődik ma a csapat házatáján is, játékosaink, edzőink lassan mind-mind családi körben pihenik ki az előszezon fáradalmait. Csapatunk nemzetközi jellegéből fakadóan sok-sok kultúrából érkező játékossal rendelkezünk, ezért a héten utánajárunk annak, hogy a csapat különböző nemzetiségei, mikor és hogyan ünneplik a karácsonyt. Bemutatjuk nektek az adott ország szokásait, hagyományait és egy rövid videóban a srácok is elmesélik hogyan köszöntik ők, ezt az ünnepet. Kezdjük rögtön a Balkán karácsonyával!

Főszerepben: #2 Dejan Manaskov (észak-macedón), #13 Petar Nenadic (szerb), #16 Vladimir Cupara (szerb), #26 Manuel Strlek (horvát), #24 Gasper Marguc és #31 Blaz Blagotinsek (szlovén).

Bizony kicsi a távolság Magyarország és a Balkán között, mégis megannyi kulturális különbség lelehető fel, nem is beszélve a karácsony körüli szokások, ünnepi hagyományok között. Nézzük milyen is egy igazi balkáni karácsony!

 Tölgyfagallyak égetése szerb módra

Fontos megemlíteni, hogy a balkáni országok többségében az ortodox keresztény vallás a domináns, az első szembetűnő különbség maga az ünnep időpontjában rejlik, hiszen Szerbiában és Észak-Macedóniában az ónaptár (vagyis a Juliánus-naptár) szerint határozzák meg az egyházi ünnepek időpontját. Ez a Gergely-naptárhoz képest két hét eltolódást jelent, így a karácsony január hetedik napjára esik.

A karácsony a családok ünnepe, azt megelőző három vasárnap mindegyikén a család egy-egy tagját ünneplik: az elsőn az édesapákat, a másodikon az édesanyákat, a harmadikon pedig a gyermekeket. A gyermekek ünnepén a szülők székhez vagy pedig egymáshoz kötözik a saját és szomszédaik csemetéit, akik csupán abban az esetben szabadulhatnak, ha ajándékot adnak a felnőtteknek. (Az anyák és apák ünnepén a felnőttekre hasonló sors vár.)

A fenyőfa állítás nem része az ortodox, szerb karácsonynak, mégis nyugati mintára sokan állítanak.  A hagyomány szerint január 6-án (Badnji dan – tölgyfanap) még napfelkelte előtt a családfő és a ház legfiatalabb fiúgyermeke elmegy az erdőbe tölgyfagallyért, amit a ház egy kiemelt pontján, a házi oltárnál helyeznek el. A szenteste a délután 5 órai harangozással veszi kezdetét, amikor is ez a tölgyfaág két részletben kerül elégetésre, a templom udvarán és a családi tűznél.

Karácsony napja január 7-én pirkadtkor templomi haranggal és puskaropogtatással érkezik meg a szerb vidékekre. Míg egyesek a reggeli liturgián vesznek részt, mások inkább otthon maradnak és izgatottan várják az első vendég érkezését, akinek jobb lábbal kell a küszöböt átlépnie, hiszen így érheti csak szerencse a házat a következő évre.

Mindenütt jó, de karácsonykor a legjobb otthon, tartják a macedónok

A macedón karácsony szintén az ortodox egyház Juliánus naptárhoz való igazodása szerint, január 7-én éri a családokat, ami Macedóniában egy különleges családi, közösségi eseménnyé vált az évek, évszázadok során. A macedónok úgy tartják, mindenütt jó, de karácsonykor a legjobb otthon és ezt szigorúan is veszik, az ünnep központja a családi asztal és a hagyományos macedón karácsonyi ételek, amely főleg hal és bármi, amit a vízből ki lehet fogni.

Fontos szokás, hogy karácsony napján friss kenyeret sütnek és abban elhelyeznek egy karácsonyi érmét, majd a kenyeret széttörik annyi részre, ahányan körbeülik az asztalt és még egyet fenntartanak Istennek is. Akinek a részében lesz a karácsonyi érme, az lesz a legboldogabb a családban a következő évben, tartják.

A tölgyfaág a macedón kultúrkörben is szerepet kap, de nem égetik el, mint a szerbek, díszítésként használják a karácsonyi asztalon és a ház körül, egészséget, örömöt, boldogságot szimbolizál.

A hal a fő fogás a horvát karácsonyi asztalon

Horvátországban a keresztény vallás a domináns, ami azt jelenti, hogy a karácsonyi időszak a horvátoknál december 13-ával, Szent Luca napjával veszi kezdetét. Ekkor vetik el az életet és termékenységet jelképező búzát, melyet kis edényekbe helyeznek és miután kihajt, nemzeti színű szalagokkal kötnek át.

Több érdekes hagyomány is kötődik a szentestéhez, például a horvátok 3 vastag fatuskót visznek be a házba, és dobnak a tűzre, mely fontos, hogy minél nagyobb lánggal égjen, hiszen ez jelképezi a Szentháromságot, mely minél erősebben ég annál nagyobb áldást hoz a házra. A karácsonyi gyertyákat is ezzel a lánggal gyújtják meg.

Katolikus szokás szerint a karácsonyi vacsora nem tartalmazhat húst, ezért a hal a főfogás. Édességként bejgli, vaníliás kifli és fritule, vagyis likőrös fánk kerül az ünnepi asztalra.

 A Betlehem a hegyvidéki élet ruháiba öltözik Szlovéniában

A karácsonyi ünnepkört božič-nak hívják Szlovéniában, és nem térnek el jelentősen a keresztény kultúrkörben elterjedt, nálunk is ismert hagyományoktól. Tartják az adventi gyertyagyújtást, fenyőfa állítást, a fenyőágak használatát díszítésnek, kenyérsütést például, de Szlovéniában a mi bejglinkhez hasonló mogyoróval töltött tekercs sütemény is van.

A betlehemek Magyarországhoz hasonlóan népszerűek, általában fából vagy agyagból készülnek – a 19. századtól jöttek divatba. Szlovéniában a szereplőket azonban a hegyvidéki élethez hasonlóan öltöztetik fel, nem az eredeti izraeli tájhoz és klímához idomítva.

MEGOSZTÁS