2023-02-10 18:25

Csapatunk új igazolásával, a francia válogatott Nedim Remilivel beszélgettünk.

Ha jól tudom, édesapád is híres kézilabdázó volt a Créteil csapatában, így mondhatni tradíció a kézilabda a családodban. Hogy indultál el ezen az úton?

Édesapám Créteilben született, és egész életében ott élt. Tizenöt évig kézilabdázott. Ezt követően a Créteil kézilabdaklub menedzsere lett. Még mindig ő a menedzser, és régóta az első osztályban játszanak. A klub a legjobb korszakát éli. Egyértelmű volt, hogy kézilabdázni fogok, de előtte én és a bátyám rengeteg sportot kipróbáltunk. Mint mindenki, mi is kipróbáltuk a focit, de például bizonyos harcművészetet is. Valamint én az úszást is, de nem voltam jó benne. A sport nagy érték és nagy érték van a sportban. Édesapám erre próbált minket nevelni. A sport az életünk része lett. Igyekszem követni édesapámat.

A vb-n nagyszerű teljesítményt nyújtottál és be is választottak az All-Star csapatba. Hogy értékeled ezt a világversenyt? Végül ezüstérem került a nyakadba.

Természetesen nem vagyunk elégedettek, hiszen az aranyéremért mentünk. Sajnos az utolsó pillanatban kudarcot vallottunk. Kemény meccs volt, nem kezdtünk jól, Dánia pedig nagyszerűen kézilabdázott. Szinte hazai pályán játszottak, hiszen a döntő Svédországban volt. Kicsit nehéz volt ezt a meccset elveszíteni, mert előtte jól szerepeltünk. Mindenki a legjobb szintjén játszott. Többet vártunk a döntőtől, de ilyen a sport. Kicsit csalódott vagyok, viszont a csapatunk teljes mértékben kielégítő volt. Remek volt a csapatszellem, amit az egész világbajnokság alatt mutattunk. Egy új csapat jött létre, csakúgy, mint két éve. Ez az alakulat mindig nyerni akar, ez a válogatott szellemisége. Keményen fogunk küzdeni, és a lehető legjobban játszani. Ez a legjobb ezüstérem, amit valaha nyertem, hiszen mindenki küzdött érte. A másik oldalon csalódottak vagyunk a második hely miatt, szerettük volna aranyérmet nyerni.

Viccesen fogalmazva a francia nyelv hatalomátvétele folyik itt nálunk az öltözőben, ha jól számolom legalább öt emberünk egészen jól beszél franciául és jövőre érkezik még ehhez két fő. Milyen a kapcsolatod velük? Kentinnel? Dragannal? Ludoval? Hugoval?

És Rodrigo Corrales is folyékonyan beszél franciául. Ők a barátaim, ők a csapattársaim. Hugóval nőttem fel, Créteilben együtt játszottunk. Sokat kézilabdáztunk együtt, és őrült dolgokat csináltunk a pályán kívül is. Hugo a legközelebbi barátom közülük, de nagyon közel állok mindenkihez. Kentinnel az irányító poszton osztoztam a válogatottban, így sok időt töltöttünk a taktikai dolgok megbeszélésével. Két Veszprémben töltött nap után elmondhatom, hogy nagyon sokat segít nekem. Ő gondoskodik rólam, amit nagyon nagyra értékelek. Rodri az Rodri, ő az én spanyol srácom. Sokat beszél, de mindenki szereti, a jó és kedves srác. Azt akarja, hogy mindenki boldog legyen és élvezze az életet, és ő gondoskodik is erről. Abban is biztos vagyok, hogy segít majd beilleszkedni a csapatba. Ludo egy csendes vadállat. Ő egészen más, mint én. Én hangosabb vagyok nála, ő csendesebb és nyugodtabb. Sokat beszélgetek vele, főleg a kézilabdáról. Mint említettem, ő egy nyugodt srác, ami jó nekem, hiszen segít megőrizni a hidegvérem. Én egy olyan srác vagyok, aki néha ki tud kelni magából. Majd meglátjátok:)

Kikérted a véleményüket, mikor eldöntötted, hogy ide igazolsz?

Természetesen. Amikor Rodri meghallotta, hogy a Veszprémmel tárgyalunk, minden nap oda jött hozzám, hiszen ugyanabban a szállodában laktunk. Sok mindent elmondott. Kentin nem tudta, én mondtam el neki néhány napja. Rodri beszélt nekem a csapatról, hogy mindenki nagyon elégedett mindenkivel. Nem a barátságról van itt elsősorban szó, hanem arról, hogy jók és kedvesek legyünk egymással, támogassuk egymást. Azt is említette, hogy néha elmennek Budapestre, és csinálnak együtt valamit. Számomra ez fontos. Szerintem így lehet egy közösséget létrehozni. Amikor ezt elmondta nekem, nagyon boldog voltam. Alig várom, hogy átélhessem ezt a csapattársaimmal. A pályán is segít, ha ilyen kapcsolatunk van.

Kivel beszélted még meg ezt a döntést?

Beszéltem édesapámmal és persze a menedzseremmel. Van egy menedzserem, de édesapám az én magabiztosságom. Különleges kapcsolatunk van. Sok mindent megosztunk, kivéve édesanyám. Olyan vagyok, mint ő. Mindent tud rólam. Amikor valamilyen döntést hoztunk, ő mindig mellettem állt. Ő volt a pajzsom a világbajnokság alatt. Zavaró, amikor egy világbajnokság alatt az átigazolásról kell beszélni, így ő segített nekem, hogy én a vb-re tudjak koncentrálni. Állandóan ezzel foglalkozott. Nagyon hálás vagyok azért, hogy segített abban, hogy ki tudjam ezt zárni a világbajnokság alatt. Az utána következő tíz nap őrület volt. Egészen elképesztő.

Hogy tetszik a város, a környék, most már legalább 3 napja itt vagy? De persze ellenfélként számtalanszor voltál már nálunk.

Nem volt túl sok időm arra, hogy szétnézzek a városban vagy a környéken. Csak házakat néztem meg, étteremben voltam, aztán orvosi vizsgálatra mentem és persze szerdán ott volt a meccs és a bemutatásom. Most nem volt, de a jövőben biztos lesz időm felfedezni Veszprémet és a környéket.

A szurkolóink már nagyon vártak, hiszen Yahia Omar sérülésével nehéz helyzetbe került a csapat. És a reakciókat olvasva nagy potenciált látnak benned és top játékosnak tartanak. Mit gondolsz erről?

Tudom, milyenek tudnak lenni a veszprémi szurkolók. Tudom, milyen szenvedélyesek a meccseken és a pályán kívül is. A kézilabda nagyon fontos számukra. Tudom, hogy sokat várnak tőlem, ami normális. Biztosak lehetnek benne, hogy mindent megteszek, amit csak tudok. Minden alkalommal, amikor meccset játszok, igyekszem a legjobb formámat nyújtani. Talán nem fog minden alkalommal működni, de harcolni fogok értük és mindenki másért is. Szeretem azt mondani, hogy nem magamért, nem csak a csapattársaimért játszom, hanem a klub alkalmazottaiért, a szurkolókért és mindenkiért. Sokat segítenek nekünk, ezért küzdünk értük a pályán. Szerencsés vagyok, hogy ilyen városban és klubban játszhatok. Tudom, hogy sokat várnak tőlem, és én a szívem 100%-át fogom odaadni nekik.

A 29-es számot választottad, van valami különleges jelentése számodra?

Kétszer kilenc az tizennyolc. A tizennyolcas az én számom, ezt szeretném majd viselni. Most ez nem lehetséges, hiszen ez Andreas száma. Nem nagy dolog, szóval rendben van. Ez csak egy szám, de ha lesz rá lehetőség, akkor szívesen viselném majd a tizennyolcas mezt.

És mit jelent számodra a 18-as szám?

A testvéremmel mind a ketten tizennyolcadikán születtünk. Édesapám a 18-as mezben játszott. Sok dolgot tudok találni még, például édesanyám kilencedikén született és két fia van, szóval kétszer kilenc.

Párizsban és Kielcében is jó hangulat van a csarnokokban. Mit gondolsz a Veszprém Arénáról? Mit gondolsz a Veszprém szurkolókról? A GOG elleni mérkőzés előtt köszöntöttek téged, mit éreztél?

Hét éve jöttem először Veszprémbe, akkor 21 éves voltam. Mindenki az Arénáról és a hangulatról beszélt. Akkoriban Párizsban játszottam, és a bemelegítéskor mondtam is a csapattársaimnak, hogy nem olyan vészes ez. Befejeztük a bemelegítést, felvettük a mezünket, és amikor visszatértünk a bemutatáshoz, minden megváltozott. Mindenki pirosban, az Aréna pedig tele volt, és mindenki éltette a csapatát. Teljesen mértékben lenyűgözött. Szerintem itt van ez az egyik legjobb és legőrültebb hangulat a kézilabdában. Azt gondolom, hogy ezért olyan veszélyes a Veszprém, főleg hazai pályán vagy a Final4-ban. A szurkolók mindig a csapattal vannak. Mindenki piros mezt visel, és mindenki szurkol az együttesnek. Ezt a logót látod mindenhol. Emlékszem, hogy az első Final4-om alkalmával a családom azt mondta nekem, hogy mindenhol ezt a logót látták Kölnben. Most itt a lehetőség, hogy itt játsszak. Szeretném megköszönni a fogadtatásomat, szívmelengető volt. Először fordult ez velem elő. Általában júliusban érkezel meg egy új csapathoz, és két hónapot kell várni a bemutatkozásra. Szerencsés vagyok, hogy ezt megtapasztalhattam. Bízom benne, hogy ezen a hétvégén a Balatonfüred ellen játszhatok, és egy hónap múlva a Bajnokok Ligájában is segíthetem a csapatot.

Mekkorát mersz ma álmodni a Veszprémmel? Tudom, ez még az eleje, senki sem tudhatja… de mégis, mik a céljaid?

Egyszerű, megnyerni a Bajnokok Ligáját. Ez a legfontosabb. Természetesen meg kell nyernünk a Magyar Kupát és a bajnokságot is. A Veszprém és én is el vagyunk átkozva. Jómagam hét éve, a Veszprém egy kicsit régebb óta. Mostantól viszont együtt fogunk küzdeni ezért a címért. Hat hónap alatt nehéz lesz alkalmazkodnom teljes mértékben a csapathoz, de még ez idő alatt is őrült dolgokat művelhetünk. Nagyon nagy elvárásaim vannak a következő szezonnal kapcsolatban. Úgy tudom, nyáron négy játékos érkezik. Ismerem a francia srácokat és azt a mentalitást, amit hozni fognak. Közösen fogjuk elérni a céljainkat.

Milyen fajta játékosnak tartod magad? Az idei vb All-Star csapatba irányítóként válogattak be, 2017-ben viszont legjobb jobbátlövőként választottak be.

Nem szeretem ezt a kérdést. Kétszer választottak be az All-Star csapatba irányítóként, egyszer pedig jobbátlövőként. Azt hiszem, mindkettő vagyok. Igyekszem a legjobbat nyújtani a pályán. Fiatal korom óta sokat játszok és szeretek is sokat játszani. Szeretek fáradt és kimerült lenni. Ha sok időt szeretnél a pályán tölteni, akkor jónak kell lenned védekezésben és támadásban is. Sokat kell futnod, lerohanás gólokat kell szerezned, majd vissza kell futnod védekezni. Mindig igyekszem a legjobb szinten teljesíteni. Úgy gondolom, hogy védekezésben és támadásban is jó vagyok. Tudok lőni, tudok passzolni, de ez a meccstől és a csapattól is függ, aki ellen játszunk. Néha sok gólt kell szereznem, néha pedig passzolnom és annyi gólpasszt adni, amennyit csak tudok. Azonban, mint említettem, nem szeretem ezt a kérdést, ezért kérdezz meg másokat is rólam.

Fotó: Peka Roland

MEGOSZTÁS