2025-10-02 21:31

A regnáló klubvilágbajnok a klubvilágbajnokság csúcstartója ellen. Ennél méltóbb módon aligha lehet lezárni az IHF legrangosabb klubtornáját! Nekünk pedig úgy különösen kedves ez a záróra, hogy címvédőként várhattuk az ötszörös nyertes Barcelona elleni finálét. Ami a jóslatoknak megfelelő módon nagyon szoros csatát hozott. Az első félidő fej fej melletti haladására jellemző, hogy két gólnál nagyobb különbség egyszer sem volt a csapatok között, mi kétszer (3-1, 5-3) léptünk el kettővel, a katalánok egyszer sem. A Barcával közös múltunkhoz képest meglepő módon a védelmek domináltak, a két edző az átlövőkre magasan kilépő elhárítással igyekezett meglepetést okozni – gyakran sikerrel. Ha pedig a védelmek nem működtek, még mindig ott volt a két kapus, és bizony Rodrigo Corrales, illetve a jövő nyáron Veszprémbe igazoló Emil Nielsen is extrát hozott.

És extrából volt még bőven az első félidőben! Gasper Marguc például olykor sprintben közlekedett védekezésben az átlövőkkel szemben, de ha kellett, vetődött vagy sérülten visszatérve gólt lőtt. A meccs napján nagykorúvá váló Gáncs-Pető Máté volt, hogy Timothey N’Guessant is megtartotta, Ivan Martinovic pedig a padról beszállva lőtt egy mesterhármast bő hat perc alatt.

A szünetre végül a Barca vonulhatott egygólos előnnyel, aztán a második félidőben folytatódott a hullámvasutazás. A váltott vezetésbe olykor kis ijedtség is vegyült, például amikor Luka Cindricnek kellett pihenőt kérnie egy „térd a térddel” való ütközést követően. Corrales és Nielsen viszont nem pihent, ziccereket és hetest fogtak mind a ketten. A spanyolok támadójátéka hajszállal pontosabb volt a szünet utáni első negyedórában, emiatt aztán a 43. percben először volt három gól a különbség (14-17) a gigászok között. A csaknem tízperces gólcsendünket Martinovic törte meg, majd 15-18-at követően Dragan Pechmalbec bravúrgóljával, a horvát átlövő betörésével és Marguc hetesével eltüntettük háromgólos hátrányunkat.

A vezetést viszont nem tudtuk visszavenni… Fabregas góljának már, Nielsen védésének még nem tudtunk örülni, ahogyan annak sem, hogy előbb heteshez, majd emberelőnyhöz jutott a Barca. Csakhogy Appelgren a padról beszállva védte Fernández hetesét! Az ellentámadásnál meg egy Nielsen-bravúrt egy még nagyobb Pechmalbec-bravúr követett, így 22-22-vel mehettünk bele az utolsó hat percbe.

Öt perccel a vége előtt pedig vezettünk, méghozzá a mesterlövészek versenyében ezzel holtversenyben az élre álló Hugo Descat góljával! N’Guessan és Martinovic gólváltását barcelonai időkérés, illetve hét a hat elleni játék, valamint még egy N’Guessan-találat követte. 21-21 volt az állás és két perc volt hátra a fináléból. Izgalom, adrenalin, idegek csatája. Aztán 30 másodperccel a vége előtt Xavi Pascual-időkérés. Majd spanyol szabálytalanságok sora, dudaszó és hosszabbítás.

Már hiányzott, komolyan. Tavaly így múltuk felül a Barcát az elődöntőben, majd a Magdeburgot a döntőben. Akkor volt Cindric, most nem, mert sérülés miatt nem jöhetett vissza. Így a kispadról nézte, amint a hosszabbítás első két percében mindkét csapat egyszer-egyszer vezetett, majd egyenlített. Majd egy „örökkévalóság”, illetve egy-egy Remili- és Descat-gól után megint kettő volt ide, de még mielőtt elkezdtünk volna nyugodt szünetről álmodozni, Fabregas visszahozott minket a földre (25-24). Dika Mem pedig 44 másodperccel az első hosszabbítás vége előtt ott is tartott minket, így 26-26-ot követően jöhetett a második hosszabbítás.

Aminek az elején egy Emil Nielsen nevű falba ütköztünk, de mínusz kettőről is volt visszaút – még a szünet előtt, hála Pechmalbec-nek és Remilinek! Egy Marguc, Frade gólváltást követően pedig jött a meccs megmozdulása. Pechmalbec egy kipattanót úgy húzott vissza bevetődve Descat kezébe, hogy tátva maradt a szánk, aztán meg üvöltöttünk, mert a torna gólkirálya be is vágta a labdát a kapuba, így vezettünk 30-29-re. A végén mégis a szomorúság maradt. Az utolsó percben már csak a Barca lőtt gólt, kettőt, is, így visszafoglalta a trónt a klubvilágbajnokságon.

A mérkőzés után, az éremátadó ceremónia felvezetéseként kiosztották a torna legjobb játékosainak járó díjakat:

Legjobb balszélső és a gólkirály: Hugo Descat

Legjobb jobbátlövő: Ivan Martinovic

MVP: Rodrigo Corrales

One Veszprém – FC Barcelona 30–31 (12–13, 21-21, 25-24, 26-26) – kétszeri hosszabbítás után

One Veszprém HC: Appelgren, Corrales – Petrus, Martinovic 6, Descat 8, Elísson, Ligetvári, Marguc 4, Cindric 2, Remili 6, Y. ElDeraa 1, Pechmalbec 3, Gáncs-Pető, Adel, Molnár, Zein.

FC Barcelona: Halgrimsson, E. Nielsen – D. Fernández 1, Carlsbogard, Mem 4, D. Cikusa 1, Janc 3, N’Guessan 4, A. Gómez 6, Sola, Makuc 1, S. ElDeraa, Fabregas 3, Frade 3, Barrufet 5, P. Cikusa.

Kiállítások: 6 perc ill. 2 perc

Hétméteresek: 4/7 ill. 8/10

NYILATKOZATOK

XAVIER PASCUAL

Ahogy az elődöntő után is mondtam, ha egy csapat így küzd, az edzőnek nagyon büszkének kell lennie. Persze követtünk el hibákat, de ugyanúgy a Barcelona is. Megmutattuk, hogy tudunk harcolni, jól játszottunk. Tudtuk, hogy nehéz lesz, náluk van a világ legjobb kapusa, többek között, de azt gondolom, hogy mindent megtettünk és büszkének kell lennünk!

IVAN MARTINOVIC

A legjobb jobbátlövő címemet becserélném egy aranyra inkább, kicsit csalódott vagyok. Megnyerhettük volna ezt a döntőt már háromszor és persze ugyanúgy el is veszíthettük volna legalább annyiszor. Kemény meccs volt, büszke vagyok a csapatomra. Egy ilyen találkozón, ahol két hosszabbítás is van, apróságok döntenek. Egy-egy momentum csupán, meg voltak az esélyeink, de most nem sikerült. Büszkének kell lennünk erre a teljesítményre.

#RedUnited #HandballCity #StrongerTogether

MEGOSZTÁS