2025-10-16 21:54

A BL-ben a hét meccsén 2-7-nél, majd 3-8-nál olyan érzésünk lehetett, mintha a Sporting szerette volna befűzni a tavalyi filmet, aminek a rossz végét (30-39) ismertük. Aztán jött Xavi Pascual, a pedagógus.  Vezetőedzőnk kapust cserélt, Rodrigo Corrales helyett beküldte Mikael Appelgrent, majd rábízta a csapatára, hogy rángassa ki magát abból a helyzetből, amibe belesodorta magát. Jött is zsinórban négy gól, amire válaszul 1:07 perc alatt három lisszaboni…

De látszott játékosainkon, mennyire magukévá tették Hugo Descat szavait, hogy itt most törleszteni kell a tavalyi pofonért. Jellemző mozdulatsor volt, midőn Ligetvári Patrik a lisszaboni „csikókat” lefutva vetődve szerzett labdát, Bjarki Már Elísson pedig már indult is, majd egyre csökkentette az előnyét. Sőt, Thiagus Petrus üres kapus góljával 12-12-nél utolértük ellenfelünket, majd Nedim Remili „félpályásával” először volt nálunk az előny. Jó volt látni, hogy a sérüléséből felépülő Ahmed Hesham keze is „sült”, négyet „ágyúzott” az első félidőben, benne azt a gólt, amivel 18-18-cal ért véget az eléggé tempós első félidő.

Sőt, egyiptomi átlövőnk „gólkeretbe” foglalta a szünetet, majd lerohanásból Dragan Pechmalbec is betalált, így először volt kettő ide! A tempó és a gólok száma nem változott, a feszültség annál inkább. Jöttek a kiállítások, a Costa testvérek játéka a pálya mellett olykor a világot jelentő deszkákon is megállta volna a helyét, a találkozó meg tartott az idegőrlő végjáték felé. Hittük mi, aztán Appelgren pár percre benyomta a „nem, ma nem!” gombot, így hirtelen 25-22-re megléptünk. Csakhogy egy kettős emberhátrány, majd egy rosszul elsülő portugál „kínai figurát” követő még rosszabb bírói ítélet visszahozta a hazaiakat a meccsbe, így 12 perccel a lefújás előtt, 27-27-nél kezdődött a hajrá.

Felváltva estek a gólok, illetve jöttek a kiállítások, a sormintát egy Ali-védést követő Álvarez-gól törte meg, így hét perccel a zárás előtt, 30-29-nél megint a Sportingnál volt az előny. Igaz, csak addig, amíg a következő támadásnál Hesham kezébe került a labda. Átlövőnk az egyéni BL-rekordot jelentő tizedik gólját is belőtte ezen az estén! Majd a tizenegyediket és a tizenkettediket is! Fájdalom, közben Kiko és Martim Costa a másik oldalon termelt, és mivel a dudaszóban az utóbbi belőtte a 33. lisszaboni gólt is, a Sporting nyerte meg a hét meccsét a Bajnokok Ligájában.

Sporting CP – One Veszprém 33–32 (18–18)

Sporting CP: Kristensen, Ali – Edney Silva 1, C. Álvarez 2, F. Costa 10, N.  Suárez, Gurri 1, C. Martínez, S. Salvador 6, Thorkelsson 10, Gassama, Branquinho, Graca, Moga, M. Costa 3, Romero.

One Veszprém HC: Appelgren, Corrales – Petrus 1, Martinovic 1, Descat 3, Hesham 12, Elísson 3, Ligetvári, Marguc 2, Cindric, Remili 4, Lenne, Y. ElDeraa, Pechmalbec 1, Adel 3, Zein 2.

Kiállítások: 10 perc ill. 8 perc

Hétméteresek: 6/7, ill. 3/3

NYILATKOZATOK

Ricardo Costa, a Sporting vezetőedzője: Két nagyon jó csapat nagyon jó meccse volt. A Nantes elleni vereség után sokan kételkedtek bennünk, most viszont mindent kiadtunk magunkból. Szerencsésebbek voltunk, ezt a mérkőzést a Veszprém ugyanígy megnyerhette volna.

Orri Freyr Thorkelsson, a Sporting szélsője: Ezt a csatát tényleg mindenki megnyerhette volna. Kemény ütközet volt, hasznos tapasztalatokkal gazdagodtunk, örülök, hogy részese lehettem ennek az estének. Büszke  vagyok a sikerre, amit a szurkolóinknak is meg kell köszönnünk.

Xavi Pascual, a One Veszprém vezetőedzője: Először is, gratulálok a Sportingnak a győzelemhez. Úgy érzem, jobb eredményt érdemeltünk volna. Büszke vagyok, ahogyan a játékosaim küzdöttek, nem lehet panaszom rájuk. A meccs egyenlő erők harca volt, mi is nyerhettünk volna, de a végén ők voltak a szerencsésebbek. Intenzív, agresszív, hihetetlenül jó mérkőzés volt, ilyenekért játszunk a Bajnokok Ligájában! A szurkolóinkra is nagyon büszke vagyok, végig velünk együtt küzdöttek, nagyon sajnálom, hogy nem tudtuk győzelemmel meghálálni az odaadásukat.

Yehia ElDeraa, a One Veszprém csapatkapitánya: Néha nem igazságos játék a kézilabda. Büszke vagyok, ahogyan és amilyen energiával játszottunk, amiért napról napra javul a csapaton belüli kémia. Folyamatosan fejlődünk. Nem nyertünk, de tudjuk, hogy jó irányba haladunk. Megyünk tovább a céljaink felé.

MEGOSZTÁS